9 titok


9 titok

amitől inspiráló, és érdekes lesz az előadásod

A kilenc titok, egy általam tartott webkonferencia volt 2016 március 31-én. A szövegét a cikkben találod. Ha inkább a felvételt szeretnéd megnézni, íme.

Sziasztok, szeretettel üdvözlöm az itthon maradottakat, és a Costa Diadema azon utasait, akik most felvételről hallgatják ezt a webkonferenciát, mert szeretnének olyan előadásokat tartani, amit mi többiek örömmel hallgatunk meg. Azokat is köszöntöm, akik csak azért jöttek fel a webkonfira, hogy a többiek lássák, hogy itt vannak, de közben mással foglalkoznak. Azon fogok igyekezni, hogy ne sikerüljön nem idefigyelni, oké?

Az előadásom alapját egy könyv adja, ami viszont számtalan TED előadás, és tudományos kutatás tapasztalatai nyomán íródott. Egy jó előadásnak 3 fontos ismérve van:

titok

  1. Érzelmes, vagyis szívhez szóló.
  2. Eredeti, vagyis tanít valami újat.
  3. Emlékezetes, vagyis úgy szól hozzám, hogy soha nem felejtem el.

Most sorban megmutatom az inspiráló nyilvános beszéd 9 titkát, amiből minél többet bele tudsz tenni egy bemutatódba, annál eredményesebb leszel.

Az egyes számú titok: a szenvedély. Lelkesedjünk az előadásunk témájáért!

Bárkit meg lehet tanítani remek Power Point prezentáció készítésére, el tudja sajátítani a testbeszédet, vagy megtanulhat szépen, artikuláltan beszélni is, de egy igazán jó előadás abból születik, ami az előadónak a szívét megdobogtatja. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a szenvedély ragályos. Szó szerint. Csak az tud másokat inspirálni, aki maga is ihletett állapotban van. Nagyobb eséllyel tudja cselekvésre bírni a hallgatóságát az az előadó, akiről sugárzik az őszinte lelkesedés az iránt, amiről beszél.

Ha kiállsz emberek elé beszélni a DXN-ről, legyél lelkes. Hogy is ne lehetnél lelkes, amikor ez a világ legtisztességesebb üzlete? Visszaadja az embereknek az egészségüket, lehetőséget nyújt a számukra ahhoz, hogy emberhez méltó életet biztosítsanak maguknak. Van ennél lelkesítőbb dolog a világon? És te is benne vagy, érted? Olyan ember követője lehetsz, akit az Albert Schweitzer díja, és a Teréz Anya díja mellé még lovaggá is ütöttek a hazájában. Bárkit, akinek beszélsz a DXN-ről, fel akarod emelni magad mellé, olyan emberek közé, ahova dicsőség tartozni.

Értitek? Ez az én szenvedélyem volt, és ha így beszélek arról, amivel foglalkozom, olyan embereket fogok ezzel megszólítani, akiknek ugyanez a nyomógombja. Ha te másért lelkesedsz, akkor beszélj arról, és olyan embereket fogsz megszólítani, akik szintén az iránt lelkesednek, és ez rendben is van így.

A második számú titok: Sztorizz!

Ha be szeretnénk férkőzni az emberek agyába, és szívébe, meséljünk nekik történeteket. Az emberi elme szomjazza a történeteket. Történetekkel lehet lebontani a falakat, a meggyőzés legjobb eszköze a sztorizás. A Princetoni Egyetemen végeztek egy kísérletet. Az előadóteremben az előadó, és a diákok fejére is MRI készülékeket csatlakoztattak, és figyelték az agytevékenységüket. Az előadó történeteket mesélt. És képzeljétek el, hogy egy idő után a kísérlet összes szereplőjének az agyhullámai közel azonos mintát mutattak. Gyakorlatilag szinkronba kerültek egymással. Akkor viszont nem jött létre agyszinkron, amikor az előadó, egy a halhatóság számára ismeretlen nyelven tartott előadást. Tehát a legjobb módja annak, hogy azonos hullámhosszra kerüljünk a hallgatóságunkkal, ha történeteket mesélünk nekik.

Arisztotelész szerint ahhoz, hogy másokat meggyőzzünk, egyidejűleg három dologra van szükség. Az étoszra, a logoszra, és a pátoszra. Az étosz a hitelesség. Általában olyan emberekkel szoktunk egyetérteni, akiket tisztelünk valamiért. A logosz képviseli a meggyőzésben a logikát, az adatokat, a statisztikákat, a pátosz pedig az érzelmeket. Mit gondoltok, melyik a legfontosabb? Költői kérdés volt, az érzelmek a legfontosabbak. Olyan történeteket meséljünk tehát, amelyekben sok az érzelem.

Például én szoktam mesélni a salzburgi munkatársunk mozgássérült kisfiáról, aki olyan durva gyógyszereket kénytelen epilepszia ellen szedni, amiknek a mellékhatásai teljesen tönkreteszik a máját. Kurt Vonnegut szerint minden történetben szükség van egy szereplőre, akinek szurkolni lehet. Mint Hamupipőkének, vagy Hófehérkének, vagy a kis Jakobnak. Híres neurológusok szerint az emberi agy empátiára van programozva. Ez az a ragasztóanyag, ami a társadalmat összetartja.

A sikeres történetmesélés nagyon hatékony technikája még a váratlan fordulat is. A legalapvetőbb módja a figyelem felkeltésének, ha megtörjük a sablont. Ami rejtélyes, ami kíváncsivá tesz, az megragadja a figyelmet. Jakob történetében a váratlan fordulat, hogy a GL por szedésétől 50%-kal javultak a májértékei. Nekünk, DXN-eseknek nem váratlan, de másoknak igen.

A hármas számú szabály: beszélgessünk!

Na, ebben aztán minden benne van. Csak a nagyon tapasztalt előadók képesek gyakorlás nélkül, séróból jól bemutatni. Kócsó Laci is említette már, hogy érdemes leírni azt, amiről beszélni akarsz, és azt természetesen begyakorolni. Még jobb, ha teszteled is a barátaidon, vagy családtagjaidon. Csak akkor vagy képes laza, társasági stílusban valamiről emberek előtt beszélni, ha nem akkor találod ki, hogy mit is fogsz mondani. Nekem most könnyű dolgom van, mert az előre megírt, és megrágott szöveget csak fel kell olvasnom, de ha ez nem egy webkonferencia lenne, akkor be is kellett volna tanulnom. Nem mindenki tudja, hogy ha előadunk valamit, a megszokott beszédtempónknál lassabban kell beszélnünk, különben elveszítjük a hallgatóság jelentős részét. Ha látjuk a közönséget, és ő is lát minket, nagyon figyelnünk kell a testbeszédünkre is. Ha nem azt jelzi vissza a testünk, hogy amit mondunk, azt tudjuk is, és hisszük is, oda a hitelesség.

A négyes számú szabály: tanítsunk valami újat.

Tárjunk valami olyan információt a közönség elé, amelyek teljesen újak a számukra. Vagy már ismert információkat új köntösben. Az emberi agy eredendően kíváncsi, szereti azt, ami új, és eredeti, mert az kizökkent minket a megszokott sémákból. Ha az ősember nem lett volna kíváncsi, már rég kihaltunk volna. Még a patkányok is utálják az unalmat. Képzeljétek el, hogy végeztek egy kísérletet patkányokkal. Két részre osztották a területüket, és az egyiknek egyszínű, szürkére festették a padlóját, a másiknak pepitára. A szürke részen volt élelmiszer, a pepita részen nem. A patkányok mégis inkább ott tartózkodtak, mert az izgalmasabb volt.

titok

Tanulni öröm, a tanulás függővé tesz. Neurológusok bizonyították, hogy amikor megtanulunk valami újat, ugyanaz a jutalmazó központ aktiválódik, mint drog hatása alatt, vagy szerencsejáték közben. Ahhoz, hogy valamit megjegyezzünk, egy kémiai anyagnak jelen kell lennie az agyban. Ezt az anyagot úgy hívják dopamin. Ez egy rendkívül erős anyag, és amikor valamit megtanulunk, amikor egy új kapcsolat alakul ki az agyban, egy jó nagy löketet kapunk belőle. Akkor is ez történik, amikor egy új szintre lépünk egy videojátékban, mikor ömlik ki az aprópénz a félkarú rablóból, vagy amikor felszívunk egy csík kokaint, vagy GL port. De természetes módon is hozzájutunk, ha valami nagyon érdekes dolgot tanulunk meg. A dopamin az agy „mentés” gombja. Ha jelen van tanulás közben, akkor megjegyezzük az információt, ha nincs, akkor elfelejtjük szinte azonnal. Legyünk érdekesek! Érjük el azt, hogy a hallgatóság tátott szájjal hallgasson minket, mert olyankor tombol a dopamin az agyban, és mindenre emlékezni fognak, amit elmondtunk. Például biztosan vannak most közületek olyanok, akiknek még azon pörög az agyuk, hogy azt mondtam, hogy felszívunk egy csík GL port. Mert ezt még nem próbálta. Mert ez valami új információ volt, amit még senkitől nem hallott. De ha valaki már próbálta, csak nyugodtan írja be a csetsávba, hogy milyen hatása volt.

Az ötös számú titok: essen le az álluk!

A legjobb előadásokban vannak olyan pillanatok, amikor a közönségnek leesik az álla, mert az előadó valami lenyűgöző, vagy megdöbbentő dolgot csinál, vagy mond. Ez olyan megindító, vagy emlékezetes, hogy megragadja a közönség figyelmét, és még sokáig emlékeznek rá. Ezekből az elképesztő pillanatokból születnek a neurológusok szóhasználatával élve az érzelmi töltetű események. Ilyenkor a közönség olyan érzelmi állapotba kerül, amelyben nagyobb valószínűséggel jegyzi meg az üzenetünket, és az nagyobb valószínűséggel készteti cselekvésre. Az érzelmi töltésű események az agy által a legjobban feldolgozott külső ingerek. Mindenre sokkal jobban emlékszünk, amihez érzelmi töltésű esemény is társul. Ezeket sokkal könnyebb felidézni, mint a semleges töltésű emlékeinket. Ezek virtuális post-it-ként működnek, megcímkézik az emléket, hogy: „Erre emlékezned kell!”

2009-ben Bill Gates tartott egy előadást a TED-en. Hatalmas vagyonából jelentős összegeket áldoz többek között az afrikai malária övezetben élők megsegítésére. Erről tartott egy előadást, és a prezentációja közben elővett egy befőttes üveget:

  • Hölgyeim és uraim, Afrikában komoly problémát jelent a malária, amit a szúnyogok terjesztenek. Hoztam is magammal néhányat, hogy önök is átélhessék az élményt.

Ezzel lecsavarta az üveg tetejét, és szabadon engedte a szúnyogokat. Gondolhatjátok, hogy a hallgatóságnak leesett az arca. Az előadás vírusvideóként járta be az internetet.

Dr. Jill agykutató, azzal kezdte az előadását, hogy felhúzott egy gumikesztyűt, és egy üvegtartályból elővett, és feltartott egy emberi agyat. A hallgatóság megbabonázva figyelte. Hozzatok létre ilyen „hűha” pillanatokat, amikor bemutatót tartotok. Nem kellenek hozzá feltétlenül szúnyogok, és nem kell éjszaka a hullaházba betörni, és emberi agyakat ellopni. Ha tartasz egy bemutatót, vedd elő a ganoderma gombát, amit fillérekért lehet beszerezni, és mutasd fel! Vagy a bemutató előtt preparáld a termet, ragassz le a padlóra egy ragasztószalag csíkot, ami két részre osztja a termet, és a bemutatódban mondj egy statisztikai adatot. Például:

  • Magyarországon a halálokok 23%-a valamilyen daganatos betegség. Akik tehát a ragasztócsíktól jobbra ülnek, daganatos betegségben fognak elhunyni.

Én tudom, hogy ez erős. De annak is kell lennie, különben nem kapcsolódik hozzá érzelmi töltés. A lényeg, hogy mondj, vagy tegyél valami olyat, amiről a közönséged még napok múlva is beszélni fog. Ha nem vállalsz be valami bátor, és szokatlan dolgot, el fognak felejteni. Ha túl erős, amit csinálsz, felháborodnak, és megbotránkoznak. Találd meg az arany középutat.

A hatos számú titok: dobjuk fel a hangulatot!

Nem szabad túl komolyan venni sem önmagunkat, sem a témánkat. Az agy imádja a humort. Nevetés közben endorfin szabadul fel, ami szintén lebontja a falakat, közöttünk, és a hallgatóságunk között. Az emberek arra használják a humort, hogy megerősítsék a helyüket a csoport hierarchiájában. Nagyon sok ismert humorista arról beszél, hogy nehezen tudod beilleszkedni az iskolában, a közösségbe. Valószínűleg ezért fejlesztette ki a humort, mint eszközt. Statisztikailag bizonyított, hogy a humoros emberek jobb pozíciókat töltenek be egy munkahelyen, és több a fizetésük, mint a humortalan társaiknak. A jó humorú embereket hajlamosak vagyunk egyéb vonzó tulajdonsággal is felruházni, mint a szépség, az empátia, vagy a megbízhatóság. Persze itt nem arra akarlak titeket biztatni, hogy meséljetek disznó vicceket egy bemutatón. Nem annyira megnevettetni kell a hallgatóságot, inkább csak megmosolyogtatni.

Ehhez három jó módszer létezik, az első a vicces anekdoták, történetek.

Nekünk van egy állandó regisztrálónk Tirolból, aki átlagosan havonta egyszer beregisztrál, mikor nem figyelnek az ápolók. Aztán azonnal küld egy emailt, hogy tekintsük semmisnek a regisztrációját, érdeklődés hiányában. Legutóbb visszaírtam neki, és megköszöntem az értékes munkáját, hogy rendszeresen teszteli a honlapunkat, hogy működik-e a regisztráció. Megkértem, hogy ezentúl is ellenőrizze le időnként, hogy én nyugodtan tudjak aludni. Mosolyogtatok? Ha igen, akkor elértem a célom.

A második lehetőség, a hasonlatok, metaforák használata. Kiváló retorikai eszköz, ami segít bonyolult dolgokat megmagyarázni. Amikor Dr. Lim azt meséli a legutóbbi videóban, hogy ha a vírus fut gyorsabban, akkor meghalsz, ha meg az immunrendszered, akkor meg túlélsz, rögtön megértjük, hogy miért nem kell tudnunk hajszálpontosan, hogy mi is az a betegség, ami ezeket a tüneteket okozza.

És végül az idézetek. Nem kell feltétlenül egy híres ember idézetének lennie, lehet egy családtag, vagy barát aranyköpése is, ami beleillik az előadásunk témájába. Fontos, hogy passzoljon, különben inkább zavaró. Ezért néha érdemes egy kicsit kutakodni az interneten, egy megfelelő idézet után. Például ha motiválni akarod a résztvevőket egy Infóklubon, mondhatod nekik azt a Geszti Pétertől származó idézetet, hogy: Az ideális körülmény nagyon ritka, de az optimálisat mi hozzuk létre. Vagy egy kicsit humorosabb Nathan Filer mondása, hogy: Helló, én vagyok a benned rejlő lehetőség, de szólíts csak nyugodtan lehetetlennek.

A hetes számú titok: tartsuk be a 18 perces szabályt!

Einstein azt mondta, aki nem tud valamit egyszerűen elmagyarázni, az nem is érti igazán. Ezért sincs szükség hosszú előadásokra. A kutatók felfedeztek egy kognitív lemaradás nevű jelenséget, amelynek a lényege az, hogy az agyunk képtelen sok információt egyszerre fejben tartani. A munkamemóriában, ha úgy tetszik. Minél hosszabb egy előadás, ami ugye tele van izgalmas, és érdekes új információval, annál nagyobb lesz a lemaradás. Mérések alapján ez a 18-20 perc az az időtartam, amikor még fenn tudjuk tartani az emberek figyelmét. Figyelni ugyanis kimerítő. A méretéhez képest az emberi agy, egy igazi energiavámpír, annyira sok energiát fogyaszt. Egy állandó figyeléssel eltöltött nap végére alaposan elfáradunk.

Van egy téves elképzelés az emberi kreativitással kapcsolatban. A legtöbben azt gondolják, hogy a kreativitás akkor tud igazán szabadon szárnyalni, ha nincs korlátok közé szorítva. Pedig pont az ellenkezője igaz. Ha rá vagyunk kényszerítve, hogy alaposan átgondoljuk a mondanivalónkat, sokkal jobban ki tudjuk szűrni, hogy mi az, ami igazán fontos. A kreatív elme megtalálja, hisz meg kell, hogy találja a kreatív megoldást a problémára. Van olyan TED előadó, aki 17 perc 40 másodpercben elmondta a világegyetem történetét, az ősrobbanástól kezdve. A magánvéleményem pedig az, hogy nem szeretem a szószátyár embereket, és halálra untatnak a parttalan előadások, ahol az előadó magát ismétli újra, meg újra. Azt gondolom, hogy egy ilyen estében, mint a mai, nem én vagyok a fontos, az előadó, hanem ti vagytok a fontosak. Ez nem szabad, hogy arról szóljon, hogy végre nálam van a mikrofon, és most végre én beszélek.

A nyolcas számú titok: minden érzékszervre hassunk.

Az előadásunkat olyan elemekből kell felépítenünk, hogy egyszerre több érzékszervre is hasson. Használjuk ki a látást, a szaglást, a tapintást, az ízlelést, és a szaglást is. Természetesen egy webkonferencián nincs esélyünk a szaglás, az ízlelés, vagy a tapintás használatára, de a látáséra igen. De egy infóklub, vagy kávékóstoló alkalmával használjatok tudatosan több érzékszervet. Adjatok körbe egy felbontott tasak kávét, hogy meg lehessen szagolni, egy szárított ganodermát, hogy meg lehessen tapintani. Természetesen a kávékóstolás az alap, de ezzel nem mondtam újat. Ha egy bemutatón diákat használunk, inkább képek, mint feliratok legyenek rajtuk. A képek az agyban elsőbbséget élveznek. Több kutatási eredmény bizonyítja, hogy képeket sokkal jobban meg tudunk jegyezni, mint szavakat. Amit hallunk, annak 3 nap múlva már csak a 10%-ára emlékszünk, amit látunk, annak pedig a 65 %-ára. Kísérleti alanyoknak 10 másodpercig mutattak képeket. Még napokkal a bemutató után is 90%-os pontossággal emlékeztek 2500 képre! Ha valakit megkérünk, hogy jegyezze meg a kutya szót, sokkal jobban fog emlékezni, ha mutatunk neki egy képet egy kutyáról, és úgy kérjük meg, hogy emlékezzen a kutya szóra. A szakemberek azt javasolják, hogy nagyon kevés szöveget használjunk a diákon. A multitasking, az, hogy egyszerre több dologra is tudunk figyelni, csak mese. Egyikre sem tudunk igazán figyelni. Amíg a diákon lévő hosszú szöveget olvassuk, semmire nem emlékszünk abból, amit az előadó mondott.

A képek kiválóan alkalmasak érzelmek előidézésére. És mint tudjuk, mindig érzelmi döntést hozunk, a logikai érvekkel csak utána támogatjuk meg a már meghozott döntésünket. Ha az emberi agy tudatos, és tudat alatti részét összehasonlítjuk, tudjátok, hogy mi az arány? Ha a tudatos rész 11 mm, akkor a tudat alatti rész 10 km. Ennyivel fontosabb az érzelem egy döntésben, mint az értelem. Az a szerencsénk, hogy érzelmeket könnyen elő tudunk idézni másokban, megfelelő képekkel. Nézzétek meg ezt a három képet! Szerintem, most még a jobb érzésű férfiakban is megmozdul az empátia, a hölgyek pedig egészen biztosan meghatódnak. Ennyire könnyű képekkel érzelmeket előidézni.

titok

A kilences számú titok: járjuk a magunk útját!

Vagyis legyünk hitelesek, nyitottak, és őszinték. Minden, amiről eddig szó volt értelmét veszti, ha másnak akarunk látszani, mint akik vagyunk. Ha másolsz valakit, a többség ki fogja szúrni, hogy kamuzol. Ne próbálj például olyan vicces lenni, mint Tonk Emil. Tőle jó, sőt el is várjuk, ha beülünk egy előadására, de ha más csinálná, csak silány másolatnak éreznénk. Találd meg a saját hangodat, a saját stílusodat, ami mint egy ismertető jegy fog téged beazonosítani.

Összefoglalva. Ha azt akarod, hogy egy webkonferenciádra ne csak azért jöjjenek el, mert illik. Ha azt akarod, hogy a mondanivalódra emlékezzenek, és hogy egy képzésednek legyen mérhető hozadéka, akkor ezekből a szabályokból igyekezz minél többet betartani. Ha a munkatársaid szerinted nem eléggé aktívak, nem motiváltak, nem használják az anyagaidat, nem járnak el a képzéseidre, ne bennük keresd a hibát elsősorban, hanem magadban. Búcsúzóul mutatnék egy 2 perces filmet. Figyeljétek meg, hogy mennyit dob a produkción, amikor a közönségnek leesik az álla. Képzeljétek el az egészet úgy, hogy az a rész nincs benne. Köszönöm a figyelmet.

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Tárgy

Üzenet

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.