Miért nem akarsz zombi lenni?


Miért nem akarsz zombi lenni?

Alaptalan félelmek az MLM-től

Nem nézek zombi filmeket, mert ha kettőt láttál, mindet láttad. A történet szereplői gondtalanul éldegélnek, ám egyszer csak jönnek a titokzatos, félelmetes zombik, akik ha megharapják a gyanútlan áldozatukat, ők maguk is zombikká válnak: a tekintetük üvegessé vagy eszelőssé válik, valami furcsa transzba esnek. Azonnal elkezdenek üldözni más, normális embereket, hogy őket is zombikká változtassák. Épp ezért fut, menekül előlük mindenki, mert abból a „másik állapotból” már nincs visszatérés: ha egyszer megharapott egy zombi, már örökre azzá válsz…

zombi

Elég bárgyú mese, mégis több száz zombi filmet forgatnak évről-évre. Arra gyanakszom, hogy ez a zombi téma valami igen mély, ősi, de a jelenben is élő félelmünket érinti meg.

 

Kikre nézünk ma úgy, mint a zombikra?

A  hétköznapi életben is vannak olyan emberek, akikre sokan zombiként tekintenek. Az emberek többsége kikerüli, ha meglát az utcán egy erőszakosan szórólapot osztogató figurát. Lehet, hogy te is elhárítod a nénikét, aki  egy újságot lenget feléd üdvözült mosollyal, mert biztos valamelyik “szekta” tagja. Ha találkozol két sötét öltönyös, nyakkendős fiatalemberrel, akik kedvesen megszólítanak, szinte biztos lehetsz benne, hogy Jehova dicsőségét hirdetik, és azt gondolhatod, ha egyszer szóba álltál velük, hetente csengetnek majd a lakásod ajtaján és inkább eltűnsz gyorsan.

Elhivatott „utcai zaklatók” ők, akiket talán a rossz helyzetük, vagy az erős hitük, meggyőződésük tart benn egy ilyen szituációban. Keménynek kell lenni, hogy ennyi elutasítás ellenére is újra és újra megpróbálják elmondani, hogy ők milyen nagyszerű dolgot kínálnak, és ez neked is milyen jó lenne. Valahol tisztelem a kitartásukat.

 

És végül ránk is, – a hálózatépítőkre –, sokan úgy tekintenek, mint egy zombira. Aki mindenkiben csak egy újabb áldozatot lát, és addig üldözi, amíg meg nem sikerül fertőzni, átalakítani. Akikre jobb, ha már az elején rácsapják az ajtót, gyorsan leteszik a telefont. Mielőtt még bármi konkrétumot elmondhatott volna szegény, elutasítják. Nehogy behúzzon, berántson abba a félelmetes világba, amiből nem lehet kiszabadulni.

És sajnos sokszor nem is alaptalan ez a félelem. De nem a zombi filmek az okai, hanem a rossz tapasztalatok vezetnek oda, hogy sokan páncélt növesztenek vagy kialakítanak egy hatásos lepattintó technikát.

Erre válaszul a hálózatépítők meg trükkös kommunikációs technikákat fejlesztenek ki. Vannak, akik egy előre eltervezett úton vezetnek végig, hogy ne tudj nemet mondani, kibújni, és végül ne legyen más választásod, mint hogy igent mondj az ajánlatra. Van, aki kitapogatja a gyenge pontos és ott lecsap rád. Ezt nevezhetjük tárgyalás technikai készségeknek, lezárási technikának, bárminek. Ha a valódi szándékod ellenére történik az „igen”, ez nem más, mint manipuláció. És manipuláció áldozatának lenni nem a legjobb érzés, ezért is menekülünk az ilyen helyzetektől.

 

Van más út is, mint zombivá válni?

Én is hálózatépítő vagyok, de nem ilyen. Az a fajta, aki nem mindenáron, és nem bármilyen eszközt bevetve a hajt a célért, hogy nagy hálózata, és ennek köszönhetően egy szabadabb élete, később nyugodt öregkora legyen.

Megmondom őszintén, engem zavar, ha zombinak néznek. Nem rég elhívtam néhány régi barátom, ismerősömet egy előadásra, amit egy általam tisztelt, hiteles üzletember tartott. Azzal a céllal, hogy megmutassam, mivel foglalkozom, és ha tetszik nekik, akkor választhatják ők is ezt az üzletet. Ha nem, az sem baj. Elfogadom, hogy mindenkinek megvan a saját útja, tiszteletben tartom a döntéseit, és nem akarok senkire ráerőltetni olyasmit, amihez nincs kedve, vagy nincs itt az ideje. Csak megmutatom, hogy ilyen is van, ez nekem működik, és szívesen lennék partnere abban, hogy ebbe belekezdjen. (Meghíváskor sem ködösítek. Különben is, a facebook oldalamról is bárki kitalálhatja, mivel foglalkozom, mert nem kell titkolnom, szégyellnem, rejtegetnem.)

A meghívottak közül többen igent mondtak, amiért nagy szeretettel gondolok rájuk, hogy „nem csapták rám virtuálisan az ajtót.” Volt olyan barátom is, aki azt mondta, hogy az előadás nem érdekli, de szívesen találkozik velem. Tisztelem az őszinteségét, és örülök, hogy ő sem nézett zombinak, és megbeszéltünk egy randit. A helyzet pikantériája, hogy a beszélgetés közben kiderült, hogy most bármi érdekli, amiben pénz van, mert egy nagyon drága hobbija van, amihez szüksége lenne rá. De egy ilyen felütés után nem mondhattam el neki, mekkora kereseti lehetőség van éppen abban, amit mutatni szerettem volna. És így azt sem, hogy ahhoz neki sem kell zombivá válnia…

 

 Egy friss történet

A hétvégén egy üzleti szemináriumon voltunk a párommal. Szeretünk a cég rendezvényeire járni, mert sok élmény, sok tanulság, és remek inspirációt ad. Ez nem egy „zombitalálkozó”, senkit sem láttam transzba esni, nincsenek színpadról üvöltöző motivátorok, nem lengeti az öklét a levegőben senki, és nem fanatizálják a tömeget. Egyszerű, hétköznapi emberek mondják el a történetüket, ők hogyan kezdték, csetlettek-botlottak, mi lelkesítette és hátráltatta őket, hogyan kezdték újra, és hogy találták meg ebben az örömüket, hogy szereztek sikerélményeket. Volt akit az elkeseredés, mást a kíváncsiság vitt rá, hogy valami újat keressen. De egy fontos dolog mindenképpen kiderült a számomra: maguk választottak, maguk döntöttek.

zombi

 Az egyik kávészünetben szóba elegyedtem két kedves hölggyel, amíg egy vendégemre vártam. Anna egy Oroszországból származó üzletasszony, aki akcentus nélkül beszéli a magyar nyelvet. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt ismerkedett meg Anikóval, ő segített neki anno megtanulni a nyelvet. Jól összebarátkoztak, és tartották a kapcsolatot. Tudta, hogy Anikóék hálózatépítéssel foglalkoznak, de sosem hívták el előadásokra, nem erőltették, hogy fogyassza a termékeket. Ha akkor ezt tették volna, egészen biztosan nemet mondott volna. Aztán eltelt néhány év, és látta, milyen jól haladnak, sokat utaznak, és milyen jól érzik magukat attól, amit csinálnak. Változott közben Annáék élete is, és új lehetőségek után kellett néznie. Teljesen természetes volt, hogy Anikóhoz fordult tanácsért – és kíváncsian és nyitottan hallgatta meg, hogy mi ez az üzlet, ők hogy csinálják. Aztán saját elhatározásából – és nem valami manipulatív technikának köszönhetően – döntött úgy, hogy csatlakozik ő is. Amikor megérett a helyzet, és eljött az idő. Igaz, így évek teltek el, de a barátság megmaradt.

 

Miért nem működnek hosszú távon az ügyes „kommunikációs technikák”?

Elhiszem, hogy az értékesítésben jól lehet teljesíteni azzal, ha valaki megtanulja a szakma csínját-bínját, megtanul kifogásokat kezelni, bevezet az „igenek utcájába”, aztán jól „lezárja” a tárgyalást: a vevő úgy dönt, vásárol. Fizetett, aztán Isten áldja. Vagy elégedett a megvett termékkel, vagy nem. A számukra a lényeg, hogy tőlük vásárolt, és nem mástól, sikerült náluk elkölteni a pénzt, a többi nem számít.

(A mi cégünknél azért nem jár “fejpénz”, ha beregisztrálsz valakit. Ez azért nagyon jó, mert nem azok gyűlnek itt össze, akik a vadászatban, és a gyors eladásban ügyesek, és csak gátlástalanul letarolják az erdőt. Itt azok vannak többségben, akik tudják, hogy az mlm üzlet stabilitását az elégedett törzsvásárlók adják.)

 

Önkéntesekkel vagy túszokkal dolgozol?

Évekkel ezelőtt beszélgettem a férjem egy régi ismerősével, aki tréningeket tart. Mondtam, hogy én is dolgozom ezen a területen. És akkor feltette a kulcskérdést: önkéntesekkel vagy túszokkal dolgozol? (Értsd: olyanokkal, akik a tanulni vágyás miatt jelentkeztek a tréningre, vagy olyanokkal, akiknek a cég írta elő, hogy részt kell venniük.) És itt a lényeg! A hálózatépítésben be lehet cserkészni embereket, vannak olyan technikák, amivel rá tudod őket bírni, hogy beregisztráljanak. Aki „nagyon ügyes”, komoly értékű kezdőcsomaggal lépteti be a kiszemelt áldozatait. Akik aztán talán azért, hogy maguknak is igazolják, miért költöttek ennyit, egy ideig megpróbálják csinálgatni ezt az üzletet, de ha hiányzik a valódi érdeklődés és indíttatás, ez a lendület hamar kifullad, és csak egy rövid, kellemetlen epizóddá válik. Elmondhatják majd az ismerőseiknek, hogy őket is rászedték egyszer, de többet már nem tudják, mert nekik ez nem vált be. Eggyel több az MLM-sérült.

 

Ezzel szemben, ha csak megmutatod, hogy mivel foglalkozol, de nem próbálod ráerőltetni ezt az ismerőseidre, akkor nem fognak menekülni előled. Lehet, hogy eljön majd egy olyan időszak, amikor nyitottá válnak erre a lehetőségre, és akkor tudni fogják, hogy téged keressenek ezzel. Lehet, de nem biztos. Nekünk már több ilyen munkatársunk is van, akiket korábban nem érdekelt ez az üzlet, de később változott az élethelyzetük. Hogy ezzel a hozzáállással türelmesnek kell lenni, és nem lehet pár hónap alatt milliókat kereső hálózatépítőkké válni? Így van. Ez is egy választás. Én ezt választottam a névlista gyűjtés, a hideghívás, és a manipulálás helyett. Nem válok zombivá, így mi az üzletet túszok helyett lelkes önkéntesekkel építjük. Mert a fő, hogy Érezd jól magad az üzletben!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.