Hinni, vagy nem hinni
Inkább csalódom, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek… Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!
/Müller Péter/
A napokban a korábbi jelentkezőink között szétküldtünk a párommal egy google kérdőívet. 5 kérdés volt rajta, kértük, hogy értékeljék a folyamatot, a jelentkezésüktől egészen addig, hogy nem csatlakoztak a csapatunkhoz. Szeretnénk folyamatosan javítani a módszereinket, és szeretnénk, ha sok ember megtalálná a megoldást az anyagi helyzetére. És itt jön be a képbe a hit. Ugyanis többen azt válaszolták, hogy nem hiszik el, hogy ez a módszer működik.
Véleményem szerint két hibát követhetünk el. Elhiszünk egy hazugságot, vagy nem hisszük el az igazat. Szerintem sokan azt képzelik, hogy biztos ami biztos, nem hisz el semmit. A mai világban rengetegen próbálják megvezetni a másikat, egész iparágak alakultak arra, hogy az embereket befolyásolják. De van itt egy szerintem érdekes összefüggés. Mondjuk vannak olyan emberek, teszem azt mint én, akik úgy tiltakoznak a mai kor erkölcsi színvonala ellen, hogy csak azért is becsületesek maradnak. Könnyen vagyok, – mondhatod magadban – keresek annyit, hogy ne kelljen becstelennek lennem. Lehet. De most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy még a szűkebb környezetem sem veszi feltétlenül észre, hogy én gerinces vagyok. Nem hisznek nekem sem. Biztos, ami biztos. Csakhogy ebből az következik, hogy egyrészt kárt okoz saját magának, ha elutasít valami jó dolgot, másrészt egyre inkább olyan világban fog élni, amiben nem akar. Egyre kevesebb becsületes ember marad, mert manapság becsületesnek lenni nem kifizetődő. De legalább erkölcsileg elismernék az embert.
Véleményem szerint ha szeretnénk javítani a társadalmi morálon, azt nekünk, egyszerű embereknek kell elkezdenünk. Higgyünk egymásban, és segítsük a másikat önzetlenül. Igen, sokat fogunk csalódni. Bár idővel megtanuljuk majd kiszűrni azokat, akik be akarnak csapni. De szerintem másként nem érdemes élni. Csak akkor fog valami változni, ha mi megváltoztatjuk. Tulajdonképpen van más választásunk? Én minden esetre a jóra szavazok. A barátságra, a szeretetre, a jókedvre, az egészségre és a jólétre.
Legutóbbi hozzászólások