Az anyagi függetlenség.
Sok embert ismerek, akik egyenlőségjelet tesznek a gazdagság, és becstelenség között. A gazdag szóra megjelenik a lelki szemeik előtt korunk szerencselovagja, makkos cipőben, susogós mackóban, tele fuxszal, fülére nőtt mobiltelefonnal. És nem akar hozzá hasonlítani. Teljesen érthető! Mi sem áll távolabb tőlem is, mint hogy ilyenné váljak. Csakhogy sok pénzt szerezni nem csak mások becsapása árán lehet. Ad abszurdum még mások segítésével is. Egy korrekt hálózat erről szól. De ezt már unásig hallhattad. Nem ismételem el, hogy csak azáltal valósulnak meg az álmaid hálózatépítőként, ha segítesz mások álmát megvalósítani. Ez így van, de inkább játszunk egy kicsit.
„Játszótársam mond, akarsz-e lenni?” Képzeld el, hogy néhány év munkájával meg tudsz teremteni egy tisztes jólétet magadnak. Nem aggódsz a sárga csekkek miatt, nem gond, ha a gyerekednek korrepetálásra van szüksége a sikeres nyelvvizsgájához. Évente el tudsz menni valami szép helyre nyaralni. Esetleg meg tudod fizetni a drágább, de jobb fogorvost, fogtechnikust. Ez még távol áll a gazdagságtól, és semmi köze sincs a rongyrázáshoz. De emberhez méltó életet tudsz magadnak, és a családodnak biztosítani. Mi ebben a rossz? Hol van ebben az a pont, ahol valami olyat kell tenni, ami szégyenletes?
És a módszer működik, tapasztalatból mondom. De az, hogy képezd magad, elkerülhetetlen. És munka nélkül sem fog sikerülni elérni. Én csak azt sajnálom, hogy csak 46 évesen találtam meg ezt a lehetőséget. Ha előbb elkezdem, már rég nyugdíjban lennék, kiemelkedő javadalmazással. De jobb későn, mint soha.
Legutóbbi hozzászólások