Pályaválasztás 2012
Hogyan tovább?
A fiam a napokban érettségizik. A pályaválasztás égetően fontos kérdés lett. Mikor a terveiről kérdeztem, nagyon tanácstalan volt. Ez manapság nem is csoda, hisz elég ha a felsőoktatás „reformjára” gondolunk. Egy ideje már foglalkoztat az is, hogy felelősséggel mondhatom-e a gyerekeimnek, hogy tanuljanak szorgalmasan, mert azzal biztosítják a jövőjüket. A lányom kitűnő bölcsész diplomával eladó egy Swarowski boltban. Szerintem ahhoz nem kell diploma, hogy kristály ékszereket áruljon valaki.
Az jutott az eszembe, hogy ajánlom a fiamnak a választott új szakmámat, a hálózatépítést. De ekkor előjöttek még a régi reflexek. Hogy azért legyen már annak a gyereknek egy rendes szakmája! Kicsit megijedtem attól, hogy a gyerekem belevágjon ebbe a dologba. Pedig hiszem, hogy tényleg a hálózatépítés az a szakma, ami lehetővé teszi azt, hogy akár 4-5 év munkájával bebiztosítsd magadnak, hogy ne kelljen dolgoznod. Ha valaminek van értelme, hát ennek a szakmának az elsajátításának.
Sok emberrel beszélgettem már erről az üzletről. Véleményem szerint az emberek egyszerűen nem hiszik el, hogy ez nekik sikerülhet. Vagy a másik tipikus hiba, hogy azonnal várják az eredményt. És ha három hónapig, vagy egy fél évig nem regisztrál hozzájuk senki, feladják, és kijelentik, hogy ez hülyeség. Mostanában több olyan élményem is volt, ami arról szólt, hogy egy régen elvetett mag beérett. És az nagyon jó érzés. Viszont ha közben már feladtam volna, az a mag nem érett volna meg.
Játszottam kb két évig egy online stratégiai játékkal, ahol komoly csatákat folytattunk egymással, hogy új falvakat foglaljunk el. A végére kb 4-500 falum volt. Érdekes volt visszajátszani az emlékeket, hogy milyen is volt, amikor még csak 10, vagy 100 falum volt. Ez a mostani helyzet erre hasonlít. Megpróbálom úgy élni a jelent, hogy majd milyen lesz visszagondolni rá a jövőben, mikor már 500, vagy akár 5000 tagja lesz a hálózatomnak. Ez a hőskor, amiben most élek. És csodálatos, szívmelengető érzés lesz majd rágondolni, hogy ezzel alapoztam meg a gazdagságomat. Persze ez most még nem látszik, de ha megpróbálok előre menni az időben, és onnan visszanézni, egészen bizsergető érzés.
Sok jelölt szerintem azért nem lát fantáziát ebben az üzletben, mert nem képes hosszú távra gondolkodni. Számba veszi gondolatban az ismerőseit, és eldönti helyettük, hogy úgysem fogja őket érdekelni a dolog. És feladja. Pedig a jövő tartogathat váratlan dolgokat is. Lehet, hogy teljesen véletlenül találkozol valakivel, aki pont valami ilyet keresett. Még az is előfordulhat, hogy valakit az elkötelezettséged győz meg. Ha azt látja rajtad, hogy tele hittel dolgozol egy célért, éveken keresztül. Néhányan még kivárnak, hogy neked bejön-e. És ha látja, hogy igen, ő is belevág. Szerintem az elkötelezettség egy cél mellett, mindig imponáló. Gondold el, hogy milyen gazdagság várhat rád, ha mondjuk 10 évben gondolkozol. Nem három év alatt kell „felfalni” a világot. Tíz év, nagyon hosszú idő. Tíz év alatt sok embert találhatsz, aki csatlakozhat hozzád, és az a hálózatépítés sajátossága, hogy minél nagyobb a hálózatod, annál gyorsabban növekszik.
Szóval úgy döntöttem, hogy azt fogom a fiamnak tanácsolni, hogy tanuljon nyelveket, képezze magát, de közben kezdjen el hálózatot építeni. Ezt tanácsolom neked is. Íratkozz fel a hírlevelemre, hagyj üzenetet, vedd fel velem a kapcsolatot.
[wysija_form id=”1″]
Legutóbbi hozzászólások