Pozitív gondolatok

Avagy: használj rózsaszín szemüveget!

A hálózatépítés nagy öregje, Michael Strachowitz mondta, hogy a hogy a hálózatépítők „hivatásszerű pozitívak”. A pozitív gondolatok nagyon fontosak lennének valamennyiünk életében. Egy hálózatépítőnek valóban az egyik első teendője, hogy megtanul a jó dolgokra koncentrálni. Sokan nem tudják, de hihetetlenül veszélyes, ha valaki belepörög egy negatív spirálba, és pozitív gondolatok helyett csak azt veszi észre, ami nincs rendben.

Amerikában csináltak egy pszichológiai kísérletet, amihez két csoportra osztották a résztvevőket. Az egyik csoportban voltak azok, akik pechesnek gondolták magukat, akiknek soha nem jön össze semmi, a másikban pedig azok, akik szerencsésnek érezték magukat az életben. A feladatuk annyi volt, hogy végigmenjenek egy preparált útszakaszon, ahová a tudtuk nélkül valahol a földre ejtettek egy papírpénzt. És láss csodát, a pechesek közül senki nem találta meg a bankót, a szerencsések közül pedig mindenki. El lehet rajta természetesen lamentálni, hogy ugye, hogy igazuk volt a pecheseknek, mert tényleg nem találták meg a pénzt, tehát pechjük volt. Viszont tény, hogy a pénz mindenki számára ott volt. A pechesnek is szerencséje lehetett volna, ha más a gondolkodása. A pozitív gondolatok arra edzik az agyat, hogy a jó dolgokra fókuszáljon.

Pozitív gondolatok a hétköznapokban

Had meséljek egy történetet, ami csodálatosan bizonyítja az előbbi állításomat. Mi lassan 4 éve élünk a feleségemmel St. Pöltenben, egy 63 m²-es lakásban. Az élet úgy hozta, hogy a párom előző házasságából származó fia, kiköltözött hozzánk, mert itt akar egyetemre járni. Kicsit átvariáltuk a lakást, hogy amennyire lehet, mindenkinek legyen meg a saját kis kuckója, de azért kicsit szűk lett a 63m². Mi péntek esténként már egy éve úgy nevezett „Sprachklubokat” szoktunk tartani az itt élő magyaroknak, hogy gyakoroljuk a német nyelvet. Néha hívunk meg osztrákokat is, tanár gyanánt. Két hete az alsó lakót, Christát hívta meg Csilla, aki még soha nem járt nálunk. Eddig nem sokat beszéltünk egymással, se rosszban, se jóban nem voltunk. És akkor este derült ki, hogy a mellettünk lakó házaspár elköltözik, és az a lakás, ami majdnem 100 m^2, kiadó lesz. Azonnal írtam a Németországban élő tulajdonosnak, hogy minket érdekelne az a lakás. Ezt nagyon jól tettem, mert már két időpont is meg volt beszélve 2 nappal későbbre az ingatlanossal, aki hozott új bérlőket. Majdnem lecsúsztunk egy ilyen lehetőségről.

Ami számomra nagyon érdekes: szükségünk volt egy nagyobb lakásra, tehát az univerzum, a sors, vagy a teremtő (kinek-kinek világnézete szerint) gondoskodik a megoldásról. Kérjetek, és megadatik néktek. De szerintem pozitív gondolatok nélkül nem vettük volna észre. Ha azon kesergünk, hogy nem elég a hely, és nem rendezünk aznap este „Sprachklubot”, ha Csilla nem hívja meg a szomszédlányt, aki még soha nem is járt nálunk, nem tudjuk meg, hogy a másik szomszéd elköltözik. Simán kiadták volna másnak a lakást. És ami még hab a tortán, hogy a klub egy másik résztvevője is épp lakáskeresésben volt, és őt meg érdekli a mi a felszabaduló lakásunk.

Én hiszem, hogy mindenki elé odasodorja az élet azt, amire szüksége van. Mint ahogy te sem véletlenül akadtál rá erre az írásra. Vagy észreveszed, hogy neked erre van szükséged, vagy tovább kattintasz. De ha bizakodás, és pozitív gondolatok helyett az jár a fejedben, hogy „Nincs itt semmi jó lehetőség”, el fogsz innen kattintani. Mindenki a saját gondolatait okolhatja elsősorban azért, ami vele az életben történik. Ezért javaslom, hogy figyelj a gondolataidra, és ne engedd magad egy negatív spirálba belepörögni. Igyekezz megtalálni a lehetőséget, keresd a jót mindenben, akkor sokkal jobban jársz. És nézz itt szét alaposan, mert itt is van bőven lehetőség egy jobb életre.