Ez akkor üzlet, vagy üzletelés?
Avagy mióta lett Peru világhatalom?
Üzlet
Az emberek nyomorúsága régóta jó üzlet. Sőt, talán a legjobb üzlet. Legalább is manapság ezt látjuk a világban. Annyira jó, hogy érdemes mesterségesen előidézni a nyomorúságot, és aztán a megmentő szerepében megjelenni, és kaszálni.
Azt tartja egy régi mondás, hogy elégítsd ki az emberek igényét, és gazdag leszel. Talán egy lelketlen üzletember számára tökéletesen elég bármilyen fizetőképes kereslet megléte, és máris hajlandó azt az igényt kielégíteni. Legyen az aztán bármilyen igény. A vízválasztó a siker, és a sikertelenség között ott húzódik, hogy egy jó üzletember felismeri az igényt, a fizetőképes keresletet. És rámozdul. A többiek meg csak küzdenek, mint malac a jégen.
A DXN üzlet
A mi anyacégünk is felismert egy igényt, amire rámozdult. Az emberek egészségesek akarnak lenni. Azt szokták mondani, hogy tervei csak az egészséges embereknek vannak, a betegek csak egyet akarnak: meggyógyulni. Mi is kielégítünk egy meglévő igényt, a termékeinkkel. Néha magam is megdöbbenek, hogy mekkora ez az igény, milyen sokan meg akarnak gyógyulni.
Mivel az üzlet legfontosabb része az információ átadása, folyamatosan keressük azokat, akiknél nyitott fülekre találunk. Amikor épp fut egy kampányunk, naponta 3-5, néha 10 ember is bejelöl ismerősnek a Facebook-on, és a segítségemet kéri. Azonnal, ingyen, és kényelmesen.
„Én nem akarok ezzel üzletelni”
Ahogy írtam, az emberek meg akarnak szabadulni a tüneteiktől, és újra úgy akarják magukat érezni, mint 20 évesen. De ne kerüljön már sokba! És hasson azonnal az a gyógygomba, aminek a törvény szerint semmilyen gyógyhatása nem is lehet. (Én éppen ezért ilyet le nem írnék, kedves GVH) Az egyik segítségkérő írta nekem válaszul, amikor felajánlottam neki a perui módszert arra, hogy csökkentse a termékei árát. Azt írta:
„Én nem akarok ezzel üzletelni.” Ízlelgesd ezt a szót! Üzletelni. Vagyis ügyeskedni, seftelni, bizniszelni, csencselni, kupeckedni. Ugye milyen nagy különbség van az „üzlet”, és az „üzletelni” szó között? A hölgy azonnal egyenlőségjelet tett aközé, hogy ajánlok valakinek egy kiváló terméket, amellyel nekem jó tapasztalatom van, és aközé, hogy csencselek. Az a tény, hogy az a bizonyos termék segít valaki baján, az teljesen kikerült az egyenletből.
Egyébként egy nyugdíjas tanárnőről volt szó. Valószínűleg ő abban a tudatban élte le az életét, hogy minden üzlet, a vásárlók becsapásán alapszik. Hiszen mindenki többet kell, hogy elkérjen a termékért, mint amennyit adott érte. Hisz máskülönben nem lenne rajta haszna. A logika lényege az, hogy az a termék nem ér többet az eladásakor sem, mint amennyit a megvételekor fizettek érte. Vagyis aki haszonnal ad tovább valamit, az csencsel, üzletel, kupeckedik. Pfuj. De szerintem tény, hogy a világon sok olyan üzlet van, amikor valamit extra haszonnal értékesítenek.
Tudtad például, hogy a fair trade banán árából 15% jár annak a farmernek, aki azt megtermelte? A „sima” banánéból valami 3-5% jut nekik. Egész életükben nyomorognak. Én ezért veszek kizárólag fair trade banánt. És elvből nem veszek soha Apple telefont, mert láttam arról riportfilmet, hogy Ázsiában milyen körülmények között élnek azok a munkások, akik az Apple összeszerelő üzemeiben dolgoznak. Elítélem azt, amikor valakinek kihasználják a helyzetét, és nem akarok ebben közreműködni.
Akkor ez most üzlet, vagy üzletelés?
Régi bölcsesség, hogy egy áru értékét a kereslet, és a kínálat határozza meg. Hiszem, és állítom, hogy a DXN a termékeit sokkal drágábban is kínálhatná, hisz mi vagyunk a vezető ganodermás cég a világon. És annak ellenére, hogy cégfüggetlen minőségi igazolások bizonyítják, hogy a mi termékeink a legjobbak, nem mi vagyunk a legdrágábbak. Én azért gondolom úgy, hogy ez az üzlet nekem való, mert a termékeink nem túlárazottak, és biztos vagyok benne, hogy nem csapjuk be a vásárlóinkat. 2011 óta foglalkozom ezzel az üzlettel, és tisztában vagyok a készítményeink valódi hatásaival, még ha leírni nem is szabad ezeket. Tudom, hogy értéket adok azoknak, akik vásárolnak belőlük, ezért egy kicsit bántott az a megjegyzés, hogy „üzletelek”.
Mi az a Peru-i módszer?
De mi az a Peru-i módszer, és miért írtam azt, hogy Peru világhatalom? A DXN-nek a Peru-i piac a legjövedelmezőbb piaca. Peru több forgalmat csinál, mint Európa. Nagyobb forgalmat csinál egy nem különösebben gazdag ország, mint egy gazdag földrész. Vajon mi lehet emögött, miért virágzik a DXN üzlet annyira Dél-, és Latin Amerikában?
Néhány friss perui DXN koronás gyémánt, és koronás követ.
Nem tudom, mennyire ismered az ottani viszonyokat, hogy jártál-e ott, vagy olvastál-e valahol róluk. Én olvastam, hogy az ottani emberek ahhoz vannak szokva, hogy senki nem rakja sínre helyettük az életüket. Ott nem vár „fentről” senki semmit. Ők megragadnak minden lehetőséget, pláne ha még törvényes is, mint a hálózatépítés. És ha valaki ajánl másnak valamit, ami az ő életében pozitív változást hozott, azon nem találnak semmi szégyelleni valót. Mondjuk azon én sem. És így épülnek ott fel olyan hatalmas hálózatok, mert az emberek nem restek tenni magukért, pláne, ha ezzel másokon is segítenek.
Mi meg úgy tűnik, hogy itt a gazdag Európa közepén cikinek találjuk ezt. Üzletelésnek hívjuk, és nem akarunk vele foglalkozni. Inkább panaszkodunk, mert az úgyis olyan jól megy. És szenvedünk tovább, mert pénzünk az nincs ezekre a készítményekre. Az a kuruc virtus! Meg a „dögöljön meg a szomszéd tehene is”.
Miért?
Csak kérdezem… Nem lehetne, hogy segítsünk egymásnak? Különösen azért, mert magunkon is azzal segítünk. Persze vannak kivételek. A nyolcvan éves néni, aki hitt nekem, hogy jót fog tenni neki a spirulina, és ganoderma. És az első hónap végére már arról faggatott, hogy tudnánk-e segíteni az ismerősén, akinek fekélyes a lába. Úgy épít hálózatot, hogy nem is tudja. Ő csak egy jó ember, aki segíteni akar, és ajánl valamit, ami neki is jó volt. Ugye, hogy szép történet? Talán nem lesz MLM milliomos belőle, de nem is ez a célja. A számára ez nem is üzlet, csak jó cselekedet. Bár sokan lennének képesek ezt belátni. 🙂
Én erre az írásra most is regiznék hozzátok.
Szerencsére már megtetted. 🙂